Egy közmondás szerint „Madridtól az égig”, mintha a fővárosban élni lenne az utolsó lépcsőfok a dicsőség eléréséhez.
De Carlota számára ez a dicsőség az idő múlásával elhalványult. A város, amely korábban új lehetőségeket és élményeket kínált neki,
most ellenséges hellyé vált: fullasztó bérleti díjak, szünet nélküli számlák és olyan tempó, amely nem engedi megállni, még lélegezni sem.
Harmincas éveiben jár, és belefáradt abba, hogy albérletet kell osztania, hogy élhessen, ezért elkezdi kérdőjelezni, vajon valóban megéri-e az a „mennyország”…
vagy a boldogság sokkal közelebb lehet a földhöz, egy olyan helyen, ahol az élet más ritmusban halad.
Ez a kérdés radikális döntésre készteti: mindent otthagy, és Canguingosba költözik, az észak-spanyolországi tengerparti faluba, ahol az édesanyja született.
Kevesebb mint ötezer lakosával, a tenger és a hegyek között elhelyezkedve, és nagyon közel a francia határhoz, Canguingos Carlota számára
egy nyugodtabb élet ígéretét jelenti. Ott megismerkedik egy francia száműzöttel, aki cukrász szakmájú, és egy kis titkot őriz, amely teljesen megváltoztathatja az életének irányát.
Cristina González, aki a közösségi médiában
@TomorrowJuana néven ismert,
visszatér második regényével a LES Editorialnál az El descanso del minotauro sikere után.
Míg az előző művében a mágikus realizmust keverte a kortárs elbeszéléssel, itt egy szokásábrázoló hangnemet választ, hogy bemutassa a falu nyugalmát
a város zajával szemben, és feltárja, hogyan változtathat meg egy új környezet minket, a szerelmet és az életet.
