1998-ban, mindössze huszonhét évesen, Roberto Enríquez-t sclerosis multiplexszel diagnosztizálták, egy autoimmun betegséggel, amely meghatározta az életét. Ebből a sokkból született a De cuerpo presente, egy rövid és sürgős szöveg, amely írói debütálását jelentette, akkoriban Toya Legido fényképeivel kísérve. Az első kiadást az Ediciones La Uña Rota jelentette meg kis, tűzött füzet formátumban (15 x 10 cm, 700 példány), és gyorsan elfogyott. Ez az új kiadás hűen reprodukálja az eredeti makettet.
Huszonhét évvel később, Bob Pop néven, ötvenhárom évesen a szerző visszatér ugyanazzal a címmel egy kibővített és átdolgozott változattal. Egyfajta B-oldalként a De cuerpo presente második verziója párbeszédet teremt az 1998-as eredeti versek és az új, a betegség jelenlegi szakaszából írt szövegek között. A művet Mauricio Rétiz portréi egészítik ki, aki a szerző párja, és kifejezetten ehhez a kiadáshoz készítette őket.
Egy kéttempós, egyetlen testben írt verseskötet, ahol a múlt és a jelen összefonódik, hogy feltárja a diagnózis hatását, a test átalakulását és a költői tekintet kitartását.
„Az olvasásotok lesz az, ami jövővé tesz.” – Bob Pop
A szerzőről
Bob Pop (Roberto Enríquez Higueras álnéven, Madrid, 1971) író, publicista és kommunikátor. Kulturális kritikusként dolgozott sajtóban, rádióban és televízióban, és ismert olyan műsorokban való részvételéről, mint a Late Motiv vagy a La Tuerka, valamint az önéletrajzi Maricón perdido (2021) sorozat alkotójaként és forgatókönyvírójaként. Művei kritikus szemléletet ötvöznek személyes és politikai érzékenységgel, olyan témákat kutatva, mint az identitás, a test, a betegség és a vágy. Az utóbbi években írásai egyre inkább introspektív hangvételűek lettek, összefüggésben sclerosis multiplexszel kapcsolatos életélményével.
