Hangolódj erre az érzelmes rádióra, és tegyünk egy sétát Spanyolország történetében.
Tudtad, hogy Chaplin egy kuplé zenéjét lopta el az egyik leghíresebb filmjéhez? Vagy hogy Nietzsche azt mondta, hogy az élete során hallott „legerősebb” dolog egy Federico Chueca-zarzuela volt? Gondoltál már valaha arra, hogy a copla a női ellenállás egyik stratégiája lehet?
Nagymamáink filmzenéje kézen fogva vezet minket egy nem is olyan távoli múltba, ahol a hivatalos beszéd és a lázadás együtt élt egy népi kultúrában, amely segített átvészelni az életet. ¡Ay, campaneras!, Lidia García műve, egy séta ezeknek a daloknak a történetei között, amelyek tele vannak női áthágásokkal, társadalmi osztálykülönbségekkel és egy szabadságvággyal, amely minden repedésen átjutott, amit csak talált. Ez a nagyszerű könyv közelebb visz minket a kupléénekesek és banditák, varrónők és manolák világának kulisszái mögé, valamint olyan félelmetes asszonyokhoz, mint Raquel Meller, Concha Piquer, Lola Flores, Sara Montiel vagy Rocío Jurado.
Lidia García García (Montealegre del Castillo, 1989) művészettörténetből doktorált a murciai egyetemen, disszertációja a copláról és a camp-gyakorlatokról szól. A ¡Ay, campaneras! című podcast és az azonos című könyv (Somos B, 2022) szerzője. Rendszeresen közreműködik a Cine de barrio (Spanyol Televízió), a Mañana más (Spanyol Nemzeti Rádió) és a La ventana (Cadena SER) műsoraiban.
