Gustavo Pecoraro Argentínából hoz nekünk egy gondosan megírt és friss prózával készült regényt, amelyben életét és a huszadik század végén született sok ember életét önti e lapokra.
Spanyolországban megjelent első regényében Gustavo Pecoraro egy történetet kínál, amely félig önéletrajzi, félig közösségi, két hangon szőve egy gyengéd és érzelmes elbeszélést: az író szexuális élményeit fürdőkben és találkozóhelyeken, valamint a kapcsolata Nellyvel, az édesanyjával.
„Túl sok minden van, amit az ember megoszt a főszereplő-elbeszélővel. Azoknak, akik a nyolcvanas években voltunk fiatalok, a szerelem illata mindig a fehérítő és a vizelet szaga lesz; a barátok elvesztésének is, a HIV-járvány miatt, mert bár azt hitték, hogy csak a csőcseléket érinti, és ezért nem olyan sürgős, az esetek egyre közelebb kerültek, a kör szűkült, és hirtelen egy közeli barátot, egy szeretőt vagy téged ért a csapás.” José Luis Serrano előszavából.
A szerző életrajza
Gustavo Pecoraro (Mar del Plata, 1965) író, forgatókönyvíró, újságíró és költő. Öt könyvet, két tanulmányt és három verseskötetet jelentetett meg. Néhány verse szerepel a La lira marica. Una antología de poesía homoerótica argentina (Saraza, 2022) című antológiában. A Página 12 Soy mellékletének, a La Garganta Poderosa-nak, a Casa País-nak, a Cosecha Roja-nak és számos más médiumoknak volt munkatársa. Vezeti a Puto viejo, Aquí me pongo a contar és Zona de respuestas című podcastokat. Társszerzője az El puto inolvidable. Vida de Carlos Jáuregui című dokumentumfilmnek, valamint a Luces azules és a Marta, vení forgatókönyvírója. Jelenleg Madridból tudósít az Infobae számára; kommunikációs tanácsadó a Fundación Huésped-nél; és tanácsadó a Nemzeti Kongresszus Nők és Sokszínűség Bizottságában. A De querer así az első regénye.
