Órgia egy színdarab, amely egy valós hely visszhangjából született: a sevillai Miraflores elmegyógyintézetből, ahol annyi nő élt bezárva és elnémítva. A szöveg összefonja történeteiket azoknak a tanúvallomásaival, akik a XX. század utolsó negyedében zajló pszichiátriai reform során visszaadták méltóságukat, valamint a mai nők hangjaival.
Nemek közötti szemlélettel a női mentális egészségről és az azt körülvevő stigmákról szóló gondolkodásra hív, és a kollektív cselekvést jelöli meg kiútként. Egy olyan darab, amely arra ösztönöz, hogy név szerint említsük és újragondoljuk, eufemizmusok nélkül, olyan szavakat, mint őrület, hisztéria, norma és nő, hogy közösen képzeljünk el változást.
